mozgolepcso egy traileren, a wienerberg strasse-n.
letakarva, es elforgatva kb. -45 fokkal, de felismerem.
mosolyogok es eszembe jut, h mennyit szamit a kontextus. ill, h tenyleg szamit-e; h jogosan tart-e igenyt arra, h szamitson.
a pelda - barmennyire is kezenfekvonek latszik - nem gyoz meg:
az hogy maskepp reagalunk a dolgokra ex-context, egyedul a mi hibank. v ha nem is hibank, mindenestre minket jellemez - sokkal inkabb, mint a kontextust ugy altalaban.
1 comment:
Minden blogon csend honol, és erre srac bedobja magát, szép. Végre. Amúgy a témában már csak pszichológiai fejtegetést tudnék tenni, kb. azzal a címmel, hogy A kontextus szerepe az emberi észlelésben, de nem teszem, mert uncsi, meg mert minek, sokkal jobb a jelenet, amit leírtál.
Viszont err?l eszembe jutott, hogy az hogy mindenr?l pszichos jut az eszembe, az talán már azt jelenti, hogy egészen el tudom hinni magamról, hogy picológus leszek, mintegy egy év múlva, vagy azt hogy ett?l az egyetemt?l teljesen elunalmasodtam. További felvet?d? kérdések: agymosás, tudat kérdései, mit?l is vagyunk mi emberek annyira különlegesek. sztem a blogírástól. ;))
bocs
csok
Post a Comment